A zenész-tudós Agócs már középiskolásként érdeklődött a tradicionális kultúrák iránt. Amellett, hogy tekintélyes mennyiségű népzenei gyűjtést végzett, évtizedek óta foglalkozik népzenei és néptáncrendezvények szervezésével, a népi kultúra legkülönbözőbb korosztályoknak szóló oktatásával.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 16. szombat, 11:00
Magyar népi hangszerek - Fúvósok
Töröksíp és csimpolya, nádpikula és regőssíp, klarinét és kondáskürt: ebből a különös felsorolásból már biztosan világos, hogy a rendkívül gazdag magyar népi hangszertárból ezúttal a fúvósok kerülnek majd sorra. Hogy a nevekhez alakok, formák, színek, hangok és hangulatok is társuljanak, arról Agócs Gergely és kiváló zenészbarátai, meg a sorozat házigazdája és műsorvezetője, Farkas Zoltán „Batyu” gondoskodik majd. Autentikus élőzene és szakértő muzsikusok: ez a szórakozva tanulás bevett receptje.
A fúvós hangszerek az emberi lélegzet segítségével, az adott hangszer típusára jellemző fúvóka révén szólaltathatók meg. A klarinétot cigányzenekarok és falusi rezesbandák is előszeretettel használják, de önállóan pásztorhangszerként is számontartjuk. A modern tárogatót a cimbalom megújítójaként is ismert Schunda József után Schunda-tárogatónak nevezik. A klarinétnyelvű, de oboatestű, tölcséres furatú hangszer alsó regisztere trombitaszerűen fémes, felső regisztere puha, panaszos hangzású. A műsor élőzenés kíséretét Agócs Gergely és barátai szolgáltatják. A zenész-tudós Agócs már középiskolásként érdeklődött a tradicionális kultúrák iránt. Amellett, hogy tekintélyes mennyiségű népzenei gyűjtést végzett, évtizedek óta foglalkozik népzenei és néptáncrendezvények szervezésével, a népi kultúra legkülönbözőbb korosztályoknak szóló oktatásával. Műsorvezető társa, az Érdemes Művész címmel is kitüntetett Farkas Zoltán „Batyu” is ért a gyerekek nyelvén: a néptáncművész-koreográfus egyben jeles pedagógus.
Közreműködik Agócs Gergely és barátai
műsorvezető: Farkas Zoltán „Batyu”
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
Carl Orff CARMINA BURANA Szcenikus kantáta eredeti nyelveken, magyar, angol és eredeti felirattal
Vannak művek, amelyek örökérvényűek, amelyeket nem lehet megunni, amelyeket nem lehet elégszer előadni. Wolfgang Amadeus Mozart Don Giovannija is ilyen – nem véletlenül emlegetik az „operák operájaként”.
12 feledhetetlen este két nyáron át, 48 ezer önfeledten kacagó néző – és még koránt sincs vége! Minden idők egyik…
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A…
Marius Petipa – Mirzoyan Albert / Ludwig Minkus A BAJADÉR Klasszikus balett három felvonásban
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
